semmi. a világ egy himbálózó hajó, és mi vagyunk az utasai. tehetetlenül, nyers húsként billen ide-oda a tömegünk. kiszolgáltatva vagyunk.aztán a hajótest is eltörik. beleesek. hideg a víz. lejátszódik előttem az életem. tényleg ezt érdemeltem volna? koncentrálj, nem késő. bíztatom magamat, de egyre jobban hatalmasodik el rajtam az érzés: vége. már nem ütemesen próbálok a vízfelszín elé törni. már csak rúgkapálózás. fejetlenség. több oxigént fogyasztok, mint kéne. koncentrálj. ne koncentrálj. felesleges. add fel.
a test szép lassan elmerül. ey pillanatra megcsillan valami a szemboárban.
