az egyik estén sikerült elmennem budapest egyik ismert szórakozóhelyére.
miközben a szokásos whisky-kólámat szürcsölgettem, felfigyeltem a zenére, és eszembe jutott a kérdés, hogy milyen is tulajdonképpen a jó DJ, milyen is a jó keverés két szám között.
valószínűleg olyan, amikor nem hallom meg, hogy hol van vége az egyik számnak és hol kezdődik a másik. amikor a két dallam mélyen egymásbaépül, összefonódik, együtt egy új harmadik zenét alkotnak. a jó keverés szerintem olyan, mint egy tökéletesen felépített színsor. nem vesszük észre két alapszín között, hogy hol van váltás, de érezzük, hogy az egyik szín mégsem a másik.
